Patthelyzet a Kossuth-kerti varjak körül

A Kossuth-kertben gyakran megfordulóknak komoly problémát okoznak a fák koronáin fészkelő és azok fölött állandóan röpködő madarak, elsősorban a varjak. Azt még a legvehemensebb természetvédők is elismerik, hogy a madarak ürüléke kellemetlen következményekkel jár. Sokan okolják ezért a Polgármesteri Hivatalt, ám politikum és szakma egyetért abban: nem tudnak mit kezdeni a madarakkal.

„A varjú-probléma már régi, de azóta sem tudunk mit csinálni: nem lőhetjük ki őket, mert a természetvédők rögtön tiltakozni kezdenek. Konzultáltunk ornitológusokkal, ám ők sem tudtak semmilyen járható ötlettel előrukkolni", mondta Ilyés Gyula polgármester.

„A varjakat elriasztani a Kossuth-kertből képtelenség, ez egy esélytelen vállalkozás lenne", nyilatkozta megkeresésünkre Márk Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület ökológusa.

A város vezetése az elmúlt években több módszert is kipróbált, rezegtették a fákat, még a fészkek leszedése is szóba került, magyarázta a polgármester. „A varjakat egyedül fészkelés közben lehet úgy kihozni a sodrukból, hogy végleg elhagyják a telepüket, ám ebben a periódusban törvény tiltja a zavarásukat", mondta az ökológus szakember.

A probléma másik oldala, hogy nem létezik egyetlen olyan módszer sem, mellyel csak a varjakat zavarják el, ám vele együtt a szintén a Kossuth-kertben élő, fokozattan védett madarakat ne. Ilyen például a vörös vércse vagy az erdei füles bagoly, amely madarak ráadásul általában nem raknak fészket, inkább elfoglalják másokét, például a varjakét.

A varjak pottyantásainak szemmel látható jelei

„A kritikus időszak a szaporodás néhány hete. Ekkor a varjak idegesebbek a konkurencia-harc miatt, márpedig bizonyított tény, hogy a stressz serkenti a bélműködésüket és ekkor többet pottyantanak. Ráadásul ilyenkor többet is vannak a fészkek körül és a lombkorona sincs teljesen kifejlődve, hogy az is csökkentse a földre jutó ürülék mennyiségét", magyarázta Márk Nagy János.

A szakember szerint nem a varjak elszaporodásáról van szó, hanem azok koncentrálódásáról. „Ezek a madarak nem fészkelnek sűrű erdőkben, már pedig a ligetes részeket az elmúlt évtizedekben mind kivágták, például a Szamos partjáról is. Mindemellett a városok szemetében könnyebben jutnak táplálékhoz", fejtette ki az EKE munkatársa. „Télen ugyan ki lehetne lőni őket, ezt nem tiltja a törvény, az akkor nálunk lévő varjak azonban nem azok, amelyek nyáron is itt vannak. A mi varjaink ekkor délebbre vándorolnak, az itt télen körözgetők viszont elsősorban Ukrajna és Oroszország területéről származnak", fejtegette a probléma további vetületeit Márk Nagy János.

A szakember szerint a varjak okozta következmények megoldásának egyetlen járható útja van: a gyakoribb takarítás.